Kedves Látogató(k) !! :)
Szerettem volna indítani egy saját naplót nektek és magamnak, hogy itt elmondhassam/kiírhassam magamból (főleg idézetekbe öntve) a hangulatomat, az érzelmeimet. Mostanában, egyedül érzem magam, mintha üres lenne az életem (szakítás után), sokszor nem látom értelmét reggel felkelni. Megváltoztam, nem az vagyok aki eddig voltam (sajnos), nem találom a helyem a világban, világomban. Pót cselekvéseket kell folytatnom, hogy ne tudjak sokat gondolkozni, mert azzal csak fájdalmat okozok magamnak :(
(ezért is gondoltam, hogy ide írok:))
Tudom, ez változni fog :):), bármi történhet még, olyan idézeteket szeretnék majd veletek megosztani, amik nekem nagyon sokat segítettek és jelentenek:)
Remélem örömmel fogjátok olvasni:)
Amúgy meg úgy érzem, hogy eléggé pozitív vagyok, akármiről van szó, van egy idézet ami igaz rám:
"Emlékeztetni akarlak arra a lányra, aki mindig nevetett, akkor is, mikor darabokra törték a szívét."
Előre is köszönöm, ha olvassátok a MASZATOKAT :):)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése