2009. november 24., kedd

[»»• ÉŁ€t€mM€Ł k€zĐt€m €Ł.....•««]

Szerintem gyönyörű, megnyugtató......mindenki figyelmébe ajánlom...
Sok olyan érzés van már a dallamban is, amit csak érezni lehet, nem kimondani (Ł) 
(ajánlatos addig szüneteltetni az oldalon lévő zenét :) )



Hollós Korvin Lajos: Csonka vers (Holt katonák balladája)

"Kezdtem ezt a verset én, tavaly május elején,
idén lett csak készen, idén sem egészen.
Címe az volt: életem, s kihúztam, mert félszegen
sántikált a címe, minden lába ríme.
Újra kezdtem, s ezalatt félesztendő leszaladt,
de az égre nézve alig vettem észre.
Az égen egy felhő szállt, s az a felhő nem is szállt,
lebegett vagy állt tán, mint egy őr, várt rám.
Azt a felhőt néztem én, míg e forgó év felén
csak lehullott onnan, mint katona holtan.
Ismét kezdtem: Háború lett a címe, száz sorú
volt az első versszak, jajgatott mint vert had.
Jaj mit is kerestem itt, katonák holttesteit,
bűverő terelte lépteimet erre.
Kutattam a tárva tárt messze hajló láthatárt,
föllelem, reméltem, nyitját, minek éltem.
Életemmel kezdtem el, háborúban vesztem el,
én másról akartam szólani e dalban.
Másról én, de nem lehet, valaki nem engedett,
tán a ma lepergő, oszló testű felhő."


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése