[»»• c$äk ßírĐ ki •««]

Ki kell tartanom, hiszen nagyon fáj. Sebekkel állok a nagyvilág előtt, milyen óriási, milyen gyönyörű, és mily veszélyekkel teli. Neki kell vágni, az élettel tova kell szállni, hisz ha marad, akkor sose halad, csak toporog. Veszteséges lesz, megszűnnek a napos, fél órára összefutunk talik, az órákon keresztüli elköszönések, és a telefonbeszélgetések. Szép volt, közel volt, de már távolra esik 2 hónap múlva. Nehezékeket kap szívem, és akár akarja, akár nem, nem múlik a fájdalom. Valakit el fogok veszíteni? Lehet, hogy nem örökre, de egy részét elvesztem? Hogy ő egy másik lánnyal, a fővárosban?? Az nem lehet, nem adhatom fel, meg akarom tartani őt, és ha kell küzdök is érte, csak szeretném ha ő is kitartana mellettem. Nem kellene sokáig várni, csak bírjon rám várni.

2 külön élet válik 1 összefonódott életből.Miért van az, h mikor érzed, hogy megtaláltad azt a bizonyos valakit, akivel elképzeled a jövődet, egyszer csak eltűnhet az életedből, de nem örökre!!!Félsz, hogy megtaláltad az álmaidból jövőt, és az idő elvenné tőled? AZ NEM LEHET!! Nem is magamat féltem- szenvedtem már annyit-, magunkat féltem, ebben a világban. Nem találnék hozzá hasonlót, se jobbat, se szebbet. Nekünk van és lesz is közünk egymáshoz, a könyvben is ez van megírva?!:) Érzem, ez nem pillanatnyi érzés, ez a tűz, de az érzés a tűzzel szemben, nem alszik ki :) egyre erősebb lesz.

Mi volt életem legjobb napja?! szokták kérdezni, sokáig gondolkoztam rajta, de már tudom. Amikor megcsókolt, pici puszi volt az egész, 1 pillanat műve, de ha az a 100ad másodperc nincsen, mi se lennénk. Ott állt előttem, mélán, és minden szeretet felém irányította. Szívembe markolt,beszélgettünk, és egyszer csak beleszerettem:). Oka nem volt, ok mögött ott állt ő maga, a saját világával.Ő egy megismételhetetlen csodája a világnak és ezt a csodáját én szerethetem, csakis az enyém lehet. Csakis ezért vagyok kicsit öntelt, mert tudom, hogy olyan kincset találtam, amit mások nem is sejthetnek, és sose fogják tudni, hogy milyen büszke lehetek az én Szivecskémre, hogy én az övé lehetek, hogy ő csak engem szeret, és én csak érte élek. ÖRÖKREEE....(L)