Megtaláltam azt a levelet, amit kicsit már régebben írtam... :$ nagyon nagyon sokat jelentett nekem, hiszen leírtam benne olyan dolgokat, amiket addig sose mertem. Egy kis visszaemlékezés, nagyon szép emlék.... (levélben írtam neked, ami még máig az éjjeli szekrényeden van). Nagyon szeretném, ha úgy érezhetnék megint, mint ahogy akkor éreztem... te tudod, mit kell tenned... :(.... Nagyon szeretlek, ezt te is tudod, de valami megváltozott, valami eltűnt...vissza szeretném ha hoznád...
A levelem:
Keresek magamnak egy párnát, azt hiszem, valahol a tiéd mellett van….
Az élet úgy rendelte, hogy kötődjünk valakihez, a boldogságot megosszuk egy emberrel, akit igazán szeretünk. A minap azon gondolkoztam, hogy mivel lephetlek meg, hisz annyi mindent megéltünk együtt. Tudom, már csak akkor élek igazán mikor foghatom a kezedet, csókolhatom szád, és végignézem, ahogy vigyorogsz (amit annyira, de annyira szeretek).
Mit is szeretek benned? Baj, ha azt mondom, mindenedet?.... A leghosszabb hajszáladtól egészen a kislábujjadig. Szeretem a kedvességedet, az udvariasságodat, pici félénkségedet, vadságodat, és ahogy szeretsz minden szereteteddel. Imádom végigkövetni minden mozdulatodat, ahogy beletúrsz a hajadba, ahogy este alszol, ahogy ébredsz, ahogy puszikkal árasztasz el, ahogy rám nézel, a grimaszok, a szemforgatások, ahogy felcsillan a szemed, mikor meglátsz…. és mindezeken túl, ahogy bánsz velem. Jobbat, többet nem is kívánhatnék, kitalálod gondolataimat, mindent megteszel csakis azért, hogy vigyázhass rám, hogy velem legyél.
Azt mondják, hogy van egy őrangyala minden embernek, aki szemmel tartja, és felneveli, hiszen nem maradhat örök gyerek. Ki mondta, hogy az angyal csak gondolatainkban fordul elő? Nekem van szerencsém szinte minden nap látni, nem csak álmomban, de teljes fizikai létében (remélem kitaláltad, hogy rád gondoltam). Melletted igazán felnőttnek érzem magam, bár vannak gyenge pillanataink, mikor önfeledt viháncolásba kezdünk, de tudom, hogy neked olyan lány kell, aki lehet, hogy vicces, de tud alkalmazkodni a hangulatodhoz, és társaságban nem viselkedik görcsösen, visszataszítóan. Mindig újat akarok neked mutatni, mindig jól szeretnék kinézni (azért van az a sok öltözködés, a sok ruhacsere, a sok „nem tudom mit vegyek fel”, a sok vásárlás), mert azt szeretném, hogyha rám nézel azt érezd, hogy „ Én tényleg ezzel a lánnyal akarok maradni”. Nem tudod, mennyire becsüllek, ha tehetném, mindenhova magammal vinnélek, hogy mások lássák, hogy milyen emberrel hozott össze a sors. Büszke vagyok rád: a céljaidért, az álmaidért, a belső lelki tartalmadért, és valljuk be, azért is, hogy milyen jóképű vagy. Először nem a külsőd fogott meg. Lelki társak vagyunk az elejétől fogva, ezért ha megkérdeznék: „Ki a legjobb barátod?”mondhatnám azt is, hogy a Szerelmem. Igen, ez érdekes, mert köztünk már az elejétől kezdve több van, mint barátság. Talán az ki is maradt az életünkből, de benne van mindennapjainkba. Úgy gondolom, hogy a sörözős haverok, legjobb barátok mellett, én vagyok az, akit megtisztelsz belső gondolataiddal, bajaiddal, hisz tudod, lehet kicsit butus, bolondos vagyok, és ha este felkeltesz, azt se tudom, hogy hol vagyok, de ezen kívül megbízhatsz bennem. Titkaidat nem árulom el senkinek, nemcsak azért mert szeretlek, becsüllek, imádlak, hanem, mert tudom, ez nem csak egy múló érzés, amit idebent érzek (és amit már egy jó ideje próbálok több-kevesebb sikerrel leírni), hanem egy kapcsolat, amit se ember, se idő nem törhet össze, amit de szeretnék örökké érezni.
Te vagy az… aki nem csak szavakkal szeret, hanem tettekkel is, akinek hiányzok, ha nem vagyok épp vele. Akit ha meglátok, egyszerre hevesebben ver a szívem. Aki nem hazudja, hogy imád. Aki olyannak szeret, amilyen vagyok . Aki életemnek minden egyes pillanatát felejthetetlenné, gyönyörűségessé teszi.
Nem tudom, hogy mit fogsz szólni ehhez a levélhez, de azt hiszem, ha nem bíznék benned, és nem szeretnélek úgy, ahogy szeretlek…meg se mertem volna neked írni ezeket a sorokat. Tudd tied a szívem. Tudom, nem mondom sokszor ki, amit érzek, nem becézgetlek annyiszor, ahányszor te engem, de szeretlek, te vagy a legfontosabb ember az életemben, és azt akarom, hogy az is maradj nekem örökre. SZERETLEK PRÜCSÖK!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése